Összes mutatása

Doomscrolling – így lettünk a hírek megszállottjai a koronavírus-világjárvány alatt

Bár a „doomscrolling” nem új keletű jelenség, a kifejezés használata az utóbbi hónapokban, a Covid-19 kapcsán vált igazán felkapottá. De pontosan mit is jelent ez a kifejezés, és miért éppen most terjedt el a köztudatban?

A „doomscrolling” kifejezés először 2018-ban tűnt fel egy Twitter-posztban, ami Karen K. Ho retweetjének köszönhetően terjedt el, aki ma már Doomscrolling Reminder Lady néven ismert a platformon. Röviden összefoglalva a „doomscrolling” a negatív hírek folyamatos olvasását jelenti. Öngerjesztő, soha véget nem érő ciklus, aminek célja a bizonytalanság és személyes aggodalmaink csökkentése új információk által.

Az, hogy csökkenteni akarjuk a bizonytalanságot, és hogy jól tájékozottak legyünk, velünk született ösztön. Keressük a negatív, fenyegető híreket, hogy ezek tudatában tudjunk felkészülni az előttünk álló megpróbáltatásokra. Azonban a túl sok negatív tartalom fogyasztása növeli a stresszt, a szorongást, valamint a pánikhangulatot. A „doomscrolling” valódi célja nem az új információk keresése, hanem a szorongás csökkentése.

Az elmúlt 10-15 évben hírfogyasztási szokásaink gyökeresen megváltoztak. Egyre inkább eltávolodunk a nyomtatott formátumoktól, helyettük a vizuális tartalomfogyasztás vált meghatározóvá. A videón vagy megrázó képeken keresztül bemutatott hírek sokkolóak, akár stresszforrást is jelenthetnek, állítja Graham Davey, a Sussex University professzora. Az APA (American Psychological Association) kutatásából kiderül, hogy a felnőttek legnagnagyobb része (95%) rendszeresen követi a híreket, és 56% úgy gondolja, hogy ez stresszforrás jelent számára.

A Covid és a doomscrolling

A kifejezés a Covid-19 kapcsán terjedt el igazán, amikor mindannyian szüntelenül a hírportálok nyitóoldalait pörgettük az újabb fejleményeket vára. 2020 márciusban a járvány terjedését követően a híroldalak látogatottsága több mint 50%-kal nőtt, és az amerikai hírcsatornák előfizetőinek száma 57,5%-kal emelkedett, azonban ez nem maradt fent hosszú távon. Míg március elején az USA-ban minden 4. megtekintett hír a koronavírussal volt kapcsolatos, addig áprilisra a megtekintések normalizálódtak, de a látogatottság még így is magasabb, mint a járvány előtt volt. Emellett, 10 emberből 7 gondolta úgy, hogy szünetet kell tartania a hírfogyasztásban, mert felkavaró, zavaró számára a szüntelen híráradat.

Ebben az időszakban világszerte emelkedett a napi képernyőidő, ez pedig kapcsolatba hozható a megromlott mentális egészséggel és egyéb egészségügyi problémákkal, mint például az elhízás vagy a szem egészségének romlása.

A magyar lakosság körében is nőtt a hírfogyasztás. A tv-nézők kb. 40-50 százaléka fordított több időt a hírműsorok megtekintésére, az internetezők pedig körülbelül 40 százaléka szentelt több időt a híreknek.

Abban az esetben, ha minden hírtől elzárkózunk, félő, hogy apatikus állapotba kerülünk, és más ingerek után kezdünk kutatni, például az alkohol segítségével – mondta John-Paul Davies a BBC-nek. Nem függeszthetünk fel minden kapcsolatot a külvilággal. A járványhelyzet ellenére is szükséges tájékozódni a körülöttünk történtekről, valamint kapcsolatot kell tartani szeretteinkkel.

Mit tehetünk a doomscrolling ellen?

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy teljesen hátat fordítsunk a világ történéseinek, de ezzel egy időben nem hagyhatjuk, hogy a hírek keltette aggodalom elhatalmasodjon rajtunk. Annak ellenére, hogy sokszor észre se vesszük, hogy a doomscrolling áldozatául estünk, ha figyelünk hírfogyasztási szokásainkra, felülkerekedhetünk káros szokásainkon.

A hírek könnyű elérése és folyamatos rendelkezésre állása elősegíti a doomscrollingot. Az okostelefonok mindig kéznél vannak, ezért nem meglepő, hogy ilyen sok embert érint a túlzott hírfogyasztás. Annak érdekében, hogy egészséges kapcsolatot építhessünk ki a híroldalakkal és a közösségi oldalakkal, meg kell változtatnunk telefonhasználati szokásainkat. 

Sokan ébredés után egyből, még az ágyban átolvassák az éjszaka legfontosabb történéseit, amik az utóbbi időben meglehetősen nyomasztóak. Mindössze három perc böngészéssel töltött idő képes kihatni hangulatunkra. Ennek elkerülése érdekében a telefont érdemes olyan helyen hagyni éjszaka, ahol nem érjük el az ágyban fekve.

A „görgetés” gyakran hiánypótlóként szolgál. A doomscrolling elkerülése érdekében legyünk célirányosak, azaz ne azért menjünk fel a közösségi oldalakra, mert nincs jobb dolgunk, hanem mert egy adott témában szeretnénk informálódni.

A doomscrolling helyett fókuszáljunk a személyes kapcsolatok építésére és ápolására. Az ember alapvetően társas lény, ezért a járványhelyzet alatt különösen fontos, hogy felvegyük a kapcsolatot barátainkkal és családtagjainkkal, még akkor is, ha ezt csak videóhíváson keresztül tehetjük meg. A doomscrollingot a FOMO (fear of missing out – a kimaradástól való félelem) jellemzi, azonban ebben az esetben nem a társadalmi státusz megtartása vagy növelése a célja, hanem a kapcsolattartás. Ahelyett, hogy a közösségi médián próbálnánk bepótolni a járványhelyzet által kieső társas érintkezést, inkább koncentráljunk a szeretteinkkel való minőségi idő eltöltésére.

A doomscrolling hatására magunkat elveszettnek, helyzetünket pedig kilátástalannak érezhetjük, ezért fontos, hogy ezekben az időkben még inkább értékeljük az élet apró örömeit, amik biztos pontot jelentenek a negatív hírek kavalkádjában. Mindezek mellett a híroldalak értesítéseiről való leiratkozás és időlimit állítása is segíthet a rossz szokások leküzdésében.

Amikor azon kapjuk magunkat, hogy megszállottan olvassuk a híreket, tegyük fel a kérdést, hogy az újonnan szerzett információk milyen érzéssel töltenek el: nyugatalanságot okoznak, vagy hasznosságérzetet nyújtanak az elolvasott hírek.

A kiemelt kép forrása.

A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük