Összes mutatása

Az AMS-szindróma

Január 28. az arteria mesentrica superior szindróma (AMS) nemzetközi napja. Más ritka betegségekhez hasonlóan ez is kevésbé van jelen a köztudatban és gyakran orvosi körökben. Fontos, hogy foglalkozzunk vele, hiszen a betegség ismerete nélkül a diagnózis évekbe is telhet és súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Az alábbiakban bemutatjuk az AMS szindrómát.

Az arteria mesentrica superior szindrómánál (AMS) a patkóbelet összenyomja a hasi aorta és az arteria mesentrica superior. Utóbbi egy olyan ütőér, ami az aorta hasi szakaszából ered és a hasnyálmirigy, illetve a vékonybél egy-egy szakaszát, valamint a vastagbél kezdeti egyharmadát látja el vérrel. Az összenyomódás a patkóbél részleges vagy teljes elzáródását okozza.

Az AMS Wilkie-szindrómaként is ismert gyomor- és érrendszeri betegség, ami az amerikai SMASRAS non-profit szervezet szerint mindössze a világ lakosságának körülbelül 0,013-0,3%-át érinti. Tünetei gyakran hasonlóak más ritka, krónikus betegségekhez, mint például a diótörő-szindrómához vagy a malabszorpciós szindrómához.

Az AMS tünetei

A tünetek közé tartozik a középhasi görcsös fájdalom, a gyakori teltségérzet, étkezések utáni felpuffadás és gyors eltelítődés, állandó hasi diszkomfort, hányinger, émelygés, hányás, ezáltal drasztikus fogyás, valamint a vékonybél elzáródása is.

Nem minden betegnél jelentkezik minden tünet és súlyosságuk változó, azonban minden esetben kihatnak a beteg mindennapjaira. 

A betegség kialakulhat veleszületett módon vagy trauma hatására is. Leggyakoribb kiváltó oka a mesenterialis zsírpárna elvesztése, amely bekövetkezhet orvosi és pszichés rendellenességek vagy műtétek által okozott jelentős fogyás miatt. 

Diagnózis és kezelés

Az AMS-ben szenvedőket leggyakrabban egyéb betegségek kizárásával, illetve ultrahang, CT, hasi röntgen, arteriográfia segítségével diagnosztizálhatják. Egészséges szervezetben az arteria mesenterica superior 30-56° szögben lép ki a hasi aortából, míg az AMS-szindróma esetében ez a szög 6–16°.

A betegség ritka előfordulása miatt a diagnózis felállítása akár évekbe is telhet, ami az egészség fokozott romlásához vezethet.

A betegség kezelésénél konzervatív és műtéti eljárásokat különböztethetünk meg.

Konzervatív módszer a hízás, amelyben segít a különös odafigyelés az étkezésekre, speciális tápszerek, valamint a test megfelelő pozicionálása étkezések után (fekvés a bal oldalon vagy a térdek felhúzása a mellkashoz). A tápanyagok szervezetbe juttatása történhet nazogasztrikus szonda segítségével is. 

Súlyosabb esetekben más szondatáplálási típusokról is beszélhetünk. Ezután a betegnek fontos, hogy lassan és fokozatosan szokjon a szervezete puha, pépes, lágy ételekhez. Ahogy tolerálni tudja, lépésről lépésre újra fogyaszthat szilárdabb ételeket. Műtéti beavatkozás akkor esedékes, ha a konzervatív módszerek 4-6 hétig sem hoznak eredményt. 

A műtétek három típusa:

  1. a patkóbél áthelyezése az arteria mesentric superior jobb oldalára, 
  2. a belek azon részének, amely a patkóbéllel folytatódik, közvetlen csatlakoztatása a gyomorhoz, vagy
  3. a patkóbél és az éhbél összeköttetése.

A kezelések típusáról a kezelőorvos dönt a beteg állapotától és az AMS súlyosságától függően. A konzervatív terápia gyakran kudarcba fullad, azonban nem lehetetlen. A műtéti beavatkozások pedig habár ritkák – 2018-ig összesen 15 műtétről tudunk a fentebb említettek közül, segítségükkel a betegek hosszas küzdelem után visszanyerhetik egészségüket. 

Ajánlott irodalom:

Enigma abdominalis: arteria mesenterica superior szindróma
Hogyan történik konkrétan a szondatáplálás?
Superior mesenteric artery syndrome

Kiemelt kép: Sora Shimazaki fotója a Pexels oldaláról

A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük