Összes mutatása

Hogyan (ne) legyünk boldogok 2020-ban?

A pozitív életfelfogásnak és optimista gondolkozásnak köszönhetően általánosságban kiegyensúlyozottabb életet élhetünk. Ezek segítenek abban, hogy bármiben meglássuk a jót, és hogy minden élethelyzetből a lehető legtöbbet hozzuk ki. De lehet-e káros is a pozitivitás?

A rövid válaszunk, hogy igen, lehet. A káros vagy toxikus pozitivitás az, amikor a ránk zúduló pozitív gondolatok nem segítenek egy probléma, kudarc feldolgozásában, hanem elterelik róla a figyelmet, nem tulajdonítanak nekik jelentőséget, szemellenzőként szolgálnak és „a szőnyeg alá söprik” gondjainkat. Mindez nem segít feldolgozni a történteket, ellenkezőleg, a valódi érzelmek elfojtásához vezet, ami károsan hathat mentális egészségünkre.

Az elmúlt időszakban a Covid-19 kapcsán sok helyről hallhattuk, hogy álljunk pozitívan a dolgokhoz, és nézzük mindennek a jó oldalát, legyünk produktívak. Önmagában ez a gondolkodás akár lehet a káros pozitivitás példája is. Az élet nehézségeit semmi esetre sem úgy kell átvészelni, hogy nem gondolunk rájuk, vagy elfojtjuk őket semmitmondó pozitív szlogenekkel. Ahhoz, hogy kézben tudjuk tartani a dolgokat, és képesek legyük feldolgozni mindazt, ami körülöttünk történik, igenis meg kell élni a negatívumokat is, illetve a legjobb tudásunk szerint kezelnünk kell a ránk veszélyt jelentő környezeti tényezőket. 

A fentiekhez hasonló “pozitív” tanácsok és idézetek ideiglenesen hasznosak lehetnek egy-egy nehéz nap végén, hiszen végső soron arra emlékeztetnek, hogy az optimista szemlélet segíthet átvészelni a stresszes mindennapokat. Ennek ellenére ezek nem jelentenek tényleges megoldást problémáinkra.

Minden embernek joga van megélni érzéseit, és ahhoz, hogy rosszul érezze magát a történtektől. Szükségünk van arra, hogy mindezt kiadjuk magunkból, hogy valaki meghallgasson minket, még akkor is, ha nem tudnak tanácsot adni ezek feldolgozásában. A negatív érzelmek az élet velejárói. 

A Robert Plutchik által meghatározott nyolc alapérzelem (öröm, bizalom, félelem, meglepettség, szomorúság, undor, düh és izgalom) fele negatív, amelyekre sokan hibaként, elkerülendő dologként tekintenek. Az evolúció során mindezen érzelmek hozzájárultak az emberi fejlődéshez és a társas kapcsolatok kialakításához. Minden érzelem a fejlődést, egészséget és a felmerülő problémák kezelését szolgálja.

Azért érezhetjük a negatív érzelmeket ránk nehezedő súlyként, mert sok esetben nem tudnak segíteni modern problémáink megoldásában, ezáltal egyre inkább csak felgyülemlenek bennünk.

A negatív érzelmek feldolgozása

Ahhoz, hogy képes legyél megélni érzéseid, és ezáltal fel tudd dolgozni a negatív érzelmeket, a stresszt vagy a kudarcot át kell értékelned magadban, hogy tanulhass belőlük, és ezáltal fejlődhess a szakmai és a magánéletben egyaránt.

Az érzelmek és negatív események feldolgozásában kérj segítséget környezetedtől. Rendszeresen beszéljetek egymással azokról a dolgokról, amik bántanak titeket. Ezáltal másodat is ösztönözhetsz arra, hogy nyíljanak meg érzéseikkel kapcsolatban. 

Ha azonban családod vagy barátaid nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani, vagy nem képesek elszakadni a klisés „Lehetne rosszabb is” felfogástól, akkor megpróbálhatod leírni érzéseid egy (digitális) füzetbe. A szorongás és a stressz kezelésében, valamint a depresszióval való megbirkózásban segíthet a rendszeres naplóírás.

Ha pedig tartósak a negatív érzelmeid, és úgy érzed, hogy nem tudsz velük megbírkózni, kérj segítséget szakembertől.

A káros pozitivitást sosem tudjuk teljesen elkerülni, már csak azért sem, mert sok esetben olyan tartalomba is belelátjuk, amely eredetileg nem is kötődik semmilyen módon a toxikus pozitivitáshoz.

A közösségi oldalakon a legtöbben csak vidám, tökéletes képeket osztanak meg magukról, emiatt azt érezhetjük, hogy ez a normális, és mindenki jobban érzi magát nálunk.

Brock Bastian, a Melbourne Egyetem professzora, azt javasolja, hogy ilyenkor mindig arra emlékeztessük magunkat, hogy amit a közösségi oldalakon látunk, az mindig csak az érme egyik oldala.

A hasonló tartalmak elkerülése érdekében korlátozd a közösségi oldalakon eltöltött időt. Kövesd ki vagy némítsd le azokat az oldalakat, ahol rendszeresen olyan tartalmakat osztanak meg, amely káros lehet mentális egészégedre, még akkor is, ha egy barátodról van szó, akinek eredetileg ezzel semmilyen bántó szándéka sincs.

Minden esetben emlékezz arra, hogy a negatív érzelmek megélése életünk részét jelenti. A kudarcokon keresztül tanulunk, és feldolgozásuk által felkészülhetünk a jövőbeli megpróbáltatásokra. Érzelmeink elfojtása és a káros pozitív üzenetekbe való temetkezés hosszú távon kihathat tesi és lelki egészségünkre egyaránt.

A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük