Összes mutatása

Miért nem elég tudományos számomra a paleo vagy a ketogén diéta?

A divatdiéták mellett kardoskodó szakemberek rengeteg különböző vizsgálati eredményt tudnak felmutatni, amelyek igazolják a diéták sikerességét. Nincs is ezzel baj, de a sikert önmagában nem kellene összekeverni a tudományos megalapozottsággal. Mondom, hogy szerintem miért – figyelem, véleménycikk következik.

A dolog megértéséhez először egy gondolatkísérletet szeretnék bemutatni.

Képzeljük el, hogy létezik egy kultúra, ahol a vírusok ellen maszkviseléssel és kézmosással védekeznek – egészen eredményesen. Ezt viszont nem azért teszik, mert tudományos vizsgálatokkal igazolták volna, hogy a vírusokat a szappan elpusztítja, terjedésüket pedig a maszk gátolja, hanem azért, mert úgy gondolják, hogy egy általuk félt szellem – legyen a neve Abibabikukk – nem tudja megszállni azokat, akik a szájukat eltakarják (ezért a maszk), és nem tudja megérinteni azokat, akik kezüket egy bizonyos szappannal mossák. Ebben a kultúrában a szappan ezért nem is lehet akármilyen. A csodaszappant kizárólag varázslók állíthatják elő egy összetett szertartás során, és így az ára is borsos. A csodaszappan jól fogy, és a szokások jótékony hatását és eredményességét évtizedek tapasztalata igazolja. 

A paleo és a ketogén diéta egyaránt nagyon sok embernek segített már. A divatdiéták hatásosságát akár több száz vagy több ezer vizsgálat igazolhatja. Aki paleo vagy ketogén diétát követ, annak javulhat mindenféle eredménye (cukorszintje, testzsírszázaléka stb.), lefogyhat, és általánosságban is jól érezheti magát. Senki sem tagadja ezeket a lehetséges pozitív hatásokat, ugyanakkor tudományos szempontból ezek az eredmények pontosan annyira alapozzák meg ezeket a diétákat, mint Abibabikukk szelleme a csodaszappan működését. 

Ezen a ponton kiemelném a következőket:

A példabeli csodaszappan esetében nem az a gyakorlati kérdés, hogy a csodaszappan működik-e, hanem az, hogy más, jóval olcsóbb és könnyebben elérhető szappanok is működnek-e hasonló hatékonysággal. Az elméleti kérdés pedig az, hogy mi az a hatásmechanizmus, amelynek segítségével a különböző szappanok elpusztítják a vírusokat.

A ketogén vagy a paleo diéta esetében sem az a kérdés (már), hogy ezen diéták követésének lehetnek-e jótékony hatásai, hiszen ezeket számos vizsgálat igazolta.

A kérdés az, hogy a diéták pártolói által igazolt jótékony hatások eléréséhez valóban el kell-e érni a ketózis állapotát, illetve azt milyen időtávon kell fenntartani, emellett valóban meg kell-e vonnunk magunktól minden olyan élelmiszert, amelyet ezen diéták tiltanak. Végül nem mellékes kérdés, hogy a ketogén, illetve paleo diéta hosszú időn keresztül történő fenntartásának lehetnek-e nem kívánt következményei, és az sem, hogy milyen egyéni különbségek léteznek a különböző paraméterek (genetikai háttér, napi aktivitási szint stb.) alapján.

De ha én is elismerem, hogy hatásosak lehetnek a divatdiéták, akkor miért írom ezt a cikket? Miért nem elég, ha az emberek jól érzik magukat ezektől a diétáktól? 

Jogos kérdések, úgyhogy válaszoljuk meg őket! Több érv szól amellett, hogy miért jó nekünk, ha tudományos módszerekkel is igazolni tudjuk egy jelenség okát és hatásmechanizmusát is. 

Az első, hogy a működésre (és nem az eredményre) fókuszáló tudományos vizsgálatok nélkül soha nem fogjuk megérteni a hatásmechanizmust, és így a tudományunk sem fejlődik. Ehelyett hajlamosak vagyunk különböző légvárakat (elméleteket) építeni a fejünkben. Ennek következménye a képzeletbeli példánkban, hogy ha a csodaszappant előállító varázslók azt javasolják, hogy mostantól csodacukorkát is fogyasszunk, akkor ezt készpénznek vehetjük, hiszen már tudjuk, hogy Abibabikukk a szájon keresztül is meg tudja szállni az embereket. A csodaszappan és a csodacukorka együtt is remekül működnek, de mégis lehet, hogy csupán az egyiknek van gyakorlati értelme – tudományos vizsgálatok nélkül ezt nem tudhatjuk.

A divatdiéták esetében magát az elméletet nem igazolják azok a tudományos módszertannal lefolytatott kísérletek, amelyek a diéták eredményességét vizsgálják.

Tehát hiába igazoljuk számos kísérleti és kontrollcsoporttal, módszertanilag megfelelően, hogy a paleo vagy a ketogén diéta hatásos, és az emberek jobban érzik magukat tőlük, ez nem jelenti azt, hogy a mögöttük álló elmélet is igaz lenne. Sok ezer példát lehet hozni arra, hogy Pista, Aranka és Józsi is jobban érzi magát egy divatdiéta után, de ennek még mindig nincs köze az elmélet igazolásához. A csodaszappan is lehet hatásos a vírusok ellen, de ez nem igazolja Abibabikukk létezését. 

És mindez azért is fontos, hogy az igazolatlan elméletekre alapozva ne tagadjunk meg magunktól mindenféle más lehetőséget, és ne nehezítsük meg a saját életünket.

A divatdiéták nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy például ne szívassuk magunkat feleslegesen olyan rigid és merev szabályok felállításával, amelynek során egy banánban vagy tálka rizsben is halálos ellenséget látunk.

Így ugyanis felesleges korlátozásokkal terheljük magunkat, és feleslegesen fizetjük ki az aktuális divatdiétának megfelelő alapanyag vagy étel extra költségét. Saját magát szívatja az, aki nem mer fogyasztani egy ételből, amelyben olyan alapanyag is van, amelyet a neandervölgyi vagy a Homo sapiens sok ezer évvel ezelőtt még biztosan nem fogyaszthatott el. Ez pont annyira tudományos, mint Abibabikukk szellemére hivatkozva tartózkodni a babaszappantól, amelyet nem varázslók állítanak elő. Pedig a babaszappan negyedannyiba kerül, mint a csodaszappan, és ráadásul mindenhol kapható, nemcsak a helyi varázslónál. 

Legyünk megengedőek?

Van-e baj azzal, ha valaki egy divatdiétát követ, lefogy és jól érzi magát tőle? Rövid távon valószínűtlen, hogy probléma forduljon elő. Ha valaki egy divatdiétától fogy, közben jól érzi magát, és nem probléma számára, hogy a prémium árazással rendelkező termékeket megfizesse, akkor hajrá. Magam részéről örülök az örömének.

Némi problémát jelent, hogy a divatdiéták követői általában lelkesen – és elég idegesítően – próbálják meggyőzni magáról az elméletről is a környezetüket, de ezen túl lehet lépni igazi barátság esetében, és persze akkor, ha az egyén nem válik fanatikussá. Olyankor már nem beszélgetünk vele.

Hosszú távon azonban érdemes odafigyelni, mert az egyoldalú, bizonyos alapanyagokat szisztematikusan kizáró étkezés a legjobb tudásunk szerint eredményezhet tápanyaghiányt, és ennek lehetnek negatív következményei is. 

Éppen ezért ha nem diétának, hanem életmódváltásnak tekintjük a kérdést, akkor rögtön mások a válaszok is, és nagyon ajánlott dietetikussal konzultálni. Ha pedig a gyerekeket szeretnénk ketogén vagy paleo életmódra fogni, akkor vegyük tudomásul, hogy ennek lehetnek veszélyei, és konzultáljunk dietetikussal.

Összegezve mindezt

Hangsúlyozni szeretném ismét, hogy ez egy véleménycikk, nem tudományos cikk. Annyit állítok, hogy a ketogén és a paleo diéták azért nem kellően megalapozottak számomra, mert a mellettük szóló vizsgálatok jellemzően csupán arra koncentrálnak, hogy a diéta hatásosságát igazolják a kiválasztott élettani mutatók mentén. 

Mindeközben pedig jellemzően: 

  • nem tisztázzák, hogy ugyanilyen előnyös élettani hatások milyen más étrendekkel érhetőek el,
  • nem koncentrálnak a hosszú távú (5 éven túli hatásokra),
  • nem vizsgálják széles körben az élettani mutatókat,
  • alacsony elemszámmal dolgoznak,
  • nem tisztázzák, hogy az étrendet milyen időtávon javasolt követni (2-4 hetes diétáról beszélünk, vagy egy életen keresztül követett étrendről),
  • nem írják elő pontosan, hogy milyen állapotot kell fenntartani (ketózis szintje),
  • nem igazolják, hogy ezt a szintet mindenképpen fenn kell-e tartani a kívánt előnyök eléréséhez,
  • nem foglalkoznak az egyéni különbségekkel (egy irodai dolgozót és egy versenysportolót is egy kalap alá vesznek),
  • nem tisztázzák, hogy a ketózis létezhet-e szénhidrátbevitel mellett is (lásd ajánlott cikkek között), 
  • nem mutatják be kellő figyelemmel az esetleges negatív hatásokat.

Visszakanyarodva a képzeletbeli példánkhoz: hiába igazolja számtalan tapasztalat a csodaszappan jótékony hatását, valójában ez nem kellene, hogy elegendő legyen ahhoz, hogy egy életen keresztül a helyi varázslóhoz járjunk, és ne gondolkodjunk el más lehetőségeken.

További ajánlott cikkek

A ketogén diéta hosszú távú esetleges kockázatait jól összeszedi ez a cikk: Az orvos szerint káros a ketogén diéta

A paleo elmélet hátteréről: Óriási kamu a paleo diéta

Egy érdekes kísérlet a ketózis, a szénhidrátok és a sport viszonyáról (angol nyelven): Ketones and Carbohydrates: Can they co-exist?

(A szerző pszichológus, a fenti diétákat is ebből a szempontból közelíti.)

A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


2 Hozzászólás

  1. Nagy Károly szerint:

    Van egyáltalán bármilyen diéta, étrend ami tudományosan vizsgálva és igazolva lett? Persze részigazságokat vizsgáltak, hogy mi emeli vagy csökkenti a koleszterin szintet, vagy mást. De ezek csak puzzle darabkák, amiből nem lehet valódi összképet kialakítani. Sokkal érdekesebb lehet, hogy egy krónikus betegség mitől múlik el, mitől csökkennek a tünetek. Maradjunk annyiban, hogy az „akadémiai étrend” is anekdotikus evidenciákra épül, jó nagy adag gazdasági érdekkel megspékelve. Pofátlanság azt a látszatot kelteni, hogy van tudományosan összeállított ideális étrend.

    • PsyhcoDaddy szerint:

      Kedves Károly,

      A dietetika egy önálló tudomány, még akkor is ha fiatal. Felsőfokú dietetikus képzés számos egyetem (Semmelweis, Pécsi, Debreceni) Egészségtudományi karán, külön szakirányként választható.
      Sok ezer szakember kutatja világszerte a helyes táplálkozás kérdését, és folyamatosan születnek új eredmények. Ezért úgy lehetne pontosítani, hogy a tudománynak mindig van aktuális álláspontja, amely időről-időre változhat.

      Ezt a változást úgy is meg lehet élni, mintha a tudománynak az adott időpontban ne lett volna igaza, és a tudományt nem szabad komolyan venni, mert változtatja a véleményét. Ennél helyesebb értelmezés, hogy az adott pillanatban rendelkezésre álló adatok alapján volt egy tudományos álláspont. Amikor újabb adatok érkeztek, akkor ez az álláspont felülvizsgálatra került. Minden így fejlődik, nemcsak a dietetika, de a fizika is. Nem anekdotikus evidenciákról van szó, hanem az adott kor módszertanának megfelelően elvégzett vizsgálatokról. (A módszertan is fejlődik.)

      A tudományos álláspont szerint fontos a diéta és az étrend megkülönböztetése is. Étrendi ajánlásokat tesz a dietetika az egészséges emberek számára is, míg a diétát egy valamilyen állapotra adott válaszként kezeljük. Ez az állapot lehet tartós (allergia, intolerancia) vagy ideiglenes (valamilyen betegség következtében kialakult tápanyaghiány).

      Lényeg ami lényeg, semmiképpen sem szerettem volna “tudománytagadó” lenni, éppen ellenkezőleg!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük