Alkoholfüggőségről mindenki hallott már, de cukorfüggőségről? Egyáltalán, létezik olyan, hogy cukorfüggőség? Ha igen, akkor hogyan vegyük észre, és mit tegyünk ellene?

Mielőtt rátérünk magára a cukorfüggőségre, érdemes tisztázni, hogy a függőség témakörét több módon lehet megközelíteni. Legszűkebb értelmezésben függőségnek kizárólag azokat a fiziológiai függőségeket nevezzük, amelyek során valamilyen testi (általában kémiai) reakció alakul ki, így a függőség tárgyát (nikotin, alkohol, kábítószer) a függő személy nem tudja elhagyni biológiai reakció nélkül.

Tágabb értelemben azonban függőségnek nevezzük mindazon betegségeket is, amelyeket az orvostudomány és a pszichológia függőségnek ismer el, és amelyet függőségként listáz. Így például az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM) című kiadványában ismerteti azokat a függőségeket, amelyeket betegségként kezel, vagy amelyeket további kutatásra tart érdemesnek.

Ennek a kiadványnak a legújabb kiadásába (DSM-5) került be az internetes játékoktól történő függés, mialatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is a mentális rendellenességek közé sorolta a videójáték-függőséget. Mindez nemrég történt, a 2010-es évek elején még senki sem akarta függőségként diagnosztizálni, ha a gyerek sokat számítógépezik vagy internetezik. A konkrét függőség fogalma ezekben az esetekben tehát valamilyen szakmai megegyezésen alapul, és társadalmi oka van annak, hogy az adott viszonyt függőségként kezeljük.

Végül legtágabb – tisztán pszichológiai – értelemben függőségnek tekinthetünk minden olyan viszonyt, amely az adott személyt és annak környezetét befolyásolja a mindennapos életvitelben. Ebben az értelemben bármit függőségnek tekinthetünk: a cukros édességek fogyasztását vagy akár a Forma‒1 nézését is.

Ha valaki nem tud úgy megvacsorázni, hogy ne egyen édességet a végén, akkor ilyen módon cukorfüggőségről beszélhetünk. Ha másvalakinek „muszáj” meginnia egy-két cukros kólát vagy narancsos üdítőitalt minden egyes nap, akkor ismét beszélhetünk cukorfüggőségről.

A cukorfüggőség tehát jelenleg nem „hivatalos” függőség, de pszichológiai értelemben mégis beszélhetünk cukorfüggőségről, ha az adott személy néhány napra sem bírja elhagyni a cukrokat az életéből.

Ráadásul a cukor esetében fiziológiai függőségről is beszélhetünk. Bár a szakma nem ismeri el a cukorfüggőséget hivatalos betegségnek, tény, hogy nagy mennyiségű finomított cukor elfogyasztása „lökést” ad a szervezetnek. Ráadásul nem csupán az inzulin ingadozik drasztikus mértékben a cukorfogyasztás hatására, hanem a test endorfin szintjét is megemeli, ami az agyban a hangulatfokozásért felelős hormon. A cukor így a szervezetben kémiai úton hozza létre a jókedvet, amelyet a hatás elmúlása után egy rosszkedvű, levert időszak követhet. Ezt pedig hogyan másképpen szüntethetnénk meg a legkönnyebben, mint újabb adag cukor elfogyasztásával?

Ez tehát a cukorfüggőség, amely ugyan nem a legerősebb fiziológiai függőség, mégis érdemes komolyan vennünk.

Te hogy állsz a cukorral?

Saját cukorfüggőségünk teszteléséhez semmi mást nem kell tenni, csak ki kell próbálni: kibírjuk-e 5 napig cukor, vagy pontosabban finomított, hozzáadott cukor nélkül?

Nincs keksz, csoki, sütemény. Nincs málnaszörp, narancsital, kóla vagy bármilyen édes üdítőital. Nincs jeges tea és cukros limonádé. Nincs energiaital, de nincs egészségesnek látszó cukros gyümölcslé sem. Nincs ketchup, majonéz, de salátaöntet sem. Nincs joghurt és 3 az 1-ben kávé, de cukros vagy tejporos kávé sem. Nincs cukros zacskós leves.

Másképpen fogalmazva: jó pár dolgot ki kell zárni az életünkből ahhoz, hogy néhány napig cukor nélkül lehessünk – ebből is látszik, hogy milyen rettentő gyakran fogyaszt az átlagember cukros ételeket és italokat.

Egyszerű elrontani

Tévedéseket pedig könnyű elkövetni. A legtöbben folyékony kalóriákat vesznek magukhoz cukros üdítőitalok és limonádék fogyasztásán keresztül. Pedig nemcsak a kólában van cukor, hanem az egészségesebbnek látszó üdítőkben is! Fél liter citrusízű, zöldtea-kivonattal készült jegestea például 24 gramm cukrot tartalmaz, amely 8 kockacukornak felel meg. Ha valaki megiszik ebből naponta kettőt, máris 16 kockacukrot szopogatott el.

A müzliszelet ugyanilyen becsapós lehet. A glükóz-fruktóz szirup cukorszirupot jelent, és ha ez tartja össze a gabonapelyheket, akkor cukorba mártott zabszemeket eszegetünk. Ezért fordulhat elő, hogy egy 50 grammos, csokoládéba mártott banánízű müzliszelet kb. 18 gramm cukrot tartalmaz, amely 6 kockacukornak felel meg.

Végül ott van a majonéz, a salátaöntet és a ketchup kérdése. Mindhárom tartalmazhat nagy mennyiségű cukrot, így például két adag (56 g) gyorséttermi ketchupben 16 gramm cukor lehet, ami kb. 5 kockacukornak felel meg.

Érdemes végiggondolni a szokásaidat: ha nagyon rá vagy kattanva például a jegesteára, akkor lehetséges, hogy valójában a cukrot keresed. Ilyenkor megpróbálhatod helyettesíteni a cukros terméket saját főzésű, cukormentes változattal, amit a frizsiderben hidegre hűthetsz.

Cukorfüggőség

De miért fontos ez az egész?

Az Egészségügyi Világszervezet iránymutatása szerint a napi kalóriabevitel kevesebb mint 10 százaléka származhat cukorból, de ha a cukrok fogyasztását 5 százalék alá csökkenti valaki, az további egészségügyi előnyökkel járhat.

1 gramm cukor körülbelül 4 kalóriát jelent. Így ha egy átlagos testalkatú nő megiszik naponta egyetlen félliteres jegesteát, akkor már meghaladta az ajánlott cukorfogyasztást. De egy férfi sem ihat sokkal többet, hiszen 6,5 dl cukros üdítőitallal már ő is meghaladja az ajánlott mértéket.

A cukorfogyasztás összefüggésben van a szívbetegségekkel, a magas vérnyomással, a rákkal, a cukorbetegséggel. (Bővebb információ minderről például ebben és ebben a cikkben.)

Ráadásul ahogyan a cukorról egyre közismertebbé válik az, hogy túlzott fogyasztása nem használ az egészségnek, úgy a gyártók különböző név alatt tüntetik fel ezt az összetevőt a termékekben.

Ilyen lehet például glükóz, a dextróz, a fruktóz vagy a maltodextrin, de idetartozik a gyümölcslé-koncentrátum és bármilyen (kukorica-, agavé- vagy juhar-) szirup is. Az élelmiszer összetevői között listázva ezek mind hozzáadott cukrot jelentenek, és nem az élelmiszerben természetesen előforduló cukrokra utalnak.

A gyümölcs és a zöldség rendben van!

A cukortól való félelmük miatt sokan elkezdtek a gyümölcsöktől is tartani, hiszen egyes gyümölcsökben nagy mennyiségű fruktóz (gyümölcscukor) található. Egy nagy alma például 23 gramm cukrot tartalmazhat, amelyből 13 gramm fruktóz. Az alma viszont nem feldolgozott és finomított étel, hanem egy nyers étel, ezért a számok itt közvetlenül nem összehasonlíthatóak!

Ugye te sem láttál még olyat, hogy valaki az almaevéstől hízott el?

A gyümölcsökben rengeteg rost és víz van. Így fogyasztásuk után a májhoz a cukor csak lassan, kis adagokban jut el. Emellett a gyümölcsök könnyen eltelítenek, így nehéz belőlük túl sokat enni.

Ezért valószínűtlen, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásától hízna el valaki, a kutatási eredmények pedig azt mutatják, hogy a gyümölcsök fogyasztása negatívan korrelál a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával – azaz minél több gyümölcsöt fogyaszt valaki, annál kevésbé valószínű, hogy cukorbetegség alakuljon ki nála. (Ez viszont nem igaz a gyümölcslevekre, azaz a dobozos narancslé, a dobozos almalé és társai inkább növelik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.)

Végül, de nem utolsósorban a gyümölcsök vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is tartalmaznak, amelyek mind pozitív hatással vannak az egészségünkre.

Hiába tartalmaz tehát egy alma több cukrot, mint egy Oreo keksz (lásd a képet), a kettő elfogyasztásának élettani hatása mégis teljesen más. Bővebben erről ebben a cikkünkben írtunk.

Alma vs Oreo

A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

×