A szorongásos zavarok egyik formája, a pánikbetegség napjainkban egyre ismertebb kórkép úgy az érintettek, mint a kezelésével foglalkozók körében is. Míg 20 évvel ezelőtt különféle okok miatt nehézségekbe ütközött a felismerése, és ezért gyakran rosszul diagnosztizálták az e panaszokkal segítséget keresőket, a pánikbetegség mára gyorsan kiszűrhető, így időben kezelhető.
Dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese elmondása szerint Magyarországon körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség, és kétszer több nő szenved tőle, mint férfi.
A pánikbetegség elsősorban a 20-as éveikben járó fiatal felnőtteknél, a krónikus betegségben, például depresszióban vagy cukorbetegségben szenvedőknél jelentkezik elsősorban, illetve azoknál, akiknek a felmenő rokonai között előfordult már a depresszió, vagy a pánikbetegség tünetei.
Mikortól beszélhetünk pánikbetegségről?
Pánikroham, amely átlagosan 5-30 percig tart, bárkinél előfordulhat, azonban ez még nem jelenti azt, hogy magában a betegségben szenved az illető. Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha havonta vagy akár hetente több alkalommal is előjön a roham. Ezen belül is vannak erősebb és gyengébb tünetek, azonban fontos kiemelni, hogy a pánikbetegség nem életveszélyes. Az enyhébb tünetek közé sorolható az:
- izzadás,
- szájszárazság,
- heves szívdobogás,
- sírás,
- szorongás,
- remegés,
- félelem.
A komolyabb tünetek már veszélyekkel is járhatnak, mivel a roham előidézhet:
- fulladást,
- szédülést,
- az önkontroll elvesztését,
- melyek következtében ájulás is előfordulhat.
Mi a pánikbetegség oka?
A pánikbetegség pontos okát még nem tudni, de lehet örökletes, vagy közrejátszhat a folyamatos stressz is. Azonban előidézheti a rohamot egy olyan helyzet, személy vagy helyszín is, amely egy a múltban bekövetkezett súlyos traumára emlékezetet, ilyen lehet például egy gyermekkori bántalmazás. A helyzet addig állhat fenn, amíg egy szakember segítségével a trauma feldolgozása meg nem valósul. Sok betegnél alakul ki roham magától a pániktól való félelemtől, amely tovább gerjeszti annak erősségét és gyakoriságát.
Kezelése
A pánikbetegségben kialakulhatnak különböző fóbiák mint például az agorafóbia vagy krónikus depresszió is, ezért érdemes mihamarabb kezelni. A roham közben alkalmazhatunk különböző légzéskontroll-technikákat, amelyek egyben megnyugtatnak és gyógyírt jelentenek a légszomjra is. A betegség kezeléséhez érdemes szakemberhez fordulni és pszichoterápiás kezelésre járni, ahol elsajátíthatóak olyan módszerek, amelyek csillapítják rohamok gyakoriságát és azok tüneteit. A kezelésben segítséget nyújthatnak a szorongás elleni gyógyszerek, antidepresszánsok is. Sokat segíthet, ha találunk stresszlevezető elfoglaltságokat, mint például a sport, illetve fontos a megfelelő étkezés is.
Sokan tévesen diagnosztizálják magukat pánikbetegnek a mindennapos stresszfaktoroknak köszönhetően. Azonban amíg egy a témában illetékes szakember nem mond pontos diagnózist, addig nem szabad elhamarkodott következtetést levonni állapotunkról.
Hogyan segítsünk egy pánikbetegen?
Előfordulhat, hogy valaki az utcán kap hirtelen pánikrohamot, vagy éppen egy hozzánk közel álló személy. Nem árt tudni, hogy mit kell tenni egy ilyen helyzetben. Fontos biztosítani, hogy ne vegyék hirtelen sokan körül, egyrészt, hogy kapjon levegőt, másrészt, hogy ne pánikoljon még jobban a tér összeszűkülése miatt. Fogjuk meg a kezét, hogy érezze nincs egyedül. Higgadtan kell kommunikálni és nyugtatgatni az illetőt. Biztassuk, hogy percek alatt vége lesz a rohamnak és nem fenyegeti semmilyen veszély. Egy ilyen helyzetben rajtunk sem uralkodhatnak el a pánik jelei, mert azok rögtön meglátszanak rajtunk, elsősorban az arcunkon, és ez csak tovább erősíti a baj érzetét a betegben. Kezdjünk el egyszerre lassan mélyeket lélegezni, hogy a rohamot átélő személy csillapodjon, és helyreálljon a légzése is.