Összes mutatása

Ételallergia és ételintolerancia – a különbség és az okok mögöttük

Bizonyára mindannyiunk környezetében van olyan személy, aki valamilyen ételallergiával vagy ételintoleranciával küzd. Ez nem meglepő, hiszen az Európai Unió területén több mint 17 millió embert érint az ételallergia, és még többet az ételintolerancia.

Egyre több kisgyermeket és 25 év alattit érintenek ezek a betegségek. A legújabb megfigyelések alapján elmondható, hogy a fejlett országokban gyakoribbak az ételallergiák, mint a fejlődőekben.

A leggyakoribb allergének a tej, tojás, rák- és halfélék, valamint a mogyoró és egyéb fán termő héjas gyümölcsűek. 

Fontos elkülöníteni az ételallergia és az ételintolerancia fogalmát. Gyakran összekeverjük őket vagy egymás szinonimájaként gondolunk rájuk, azonban ezek eltérő fogalmak.

Abban az esetben beszélhetünk ételallergiáról, amikor az egyén immunrendszere tévesen veszélyesnek ismer fel egy összetevőt, ezért beindul a védekezési mechanizmusa.

Intolerancia esetében azonban az immunrendszer nem érintett. Legtöbbször az emésztőenzimek mennyisége nem megfelelő, ezáltal emésztési problémák merülnek fel. A leggyakoribb ételintolerancia a tejcukor-, azaz laktózintolerancia.

Az ételallergiák kialakulása gyakoribb gyermekkorban, azonban a legtöbb esetben ezt kinövik még a kamaszkor előtt. Felnőttkorban inkább az ételintolerancia kialakulása jellemző. De mik állhatnak annak hátterében, hogy egyre többen küzdenek ételallergiával?

Annak ellenére, hogy számos kutatás készült a témában, nem tudni pontosan, hogy mik okozhatják az ételallergia kialakulását. Kutatások alapján az alábbi okokra vezethető vissza egyre gyakoribbá válásuk:

Higiéniás körülmények javulása

Az irodalomban “hygiene hypothesis” néven ismert elmélet először 1989-ben látott napvilágot, és a mai napig sokak által kedvelt. A hipotézis szerint egyre kevesebb fertőzésnek és baktériumnak vagyunk kitéve gyermekkorban, ezáltal az immunrendszer nem képes megfelelően kialakítani védekező mechanizmusait. Kutatások során azt figyelték meg, hogy azoknál a gyerekeknél, akik környezetében háziállatok is előfordultak, vagy több testvérrel, kiterjedt családban élnek, kisebb valószínűséggel alakultak ki allergiák. Szintén hozzájárul az elmélet sikeréhez az a tény, hogy az allergiák kialakulása ritkább a fejlődő országokban, mint a fejlettekben.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem szükséges odafigyelnünk a higiéniára, mert ezáltal számos veszélyes baktériumnak és fertőzésnek tehetjük ki gyermekünket. A többféle „jóindulatú” mikrobáknak való kitettség segíti az immunrendszer megfelelő fejlődését, míg mások igenis káros mellékhatásokkal járhatnak.

LEAP tanulmány

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb tanulmánya az ételallergiával kapcsolatban az angol King’s Collage 2015-ben végzett tanulmánya, a LEAP. Ebben arra jutottak, hogy az allergiák kialakulásánk hátterében a kései adaptáció állhat, azaz azoknál a gyerekeknél, akik túl későn fogyasztják ezeket az ételeket, nagyobb valószínűséggel alakul ki ételallergia. A kutatás során a mogyoróvaj étrendbe való korai bevezetését vizsgálták.

D-vitamin-hiány

A D-vitamin elengedhetetlen szervezetünk számára. Többek közt hozzájárul a csontok megfelelő fejlődéséhez, segíti a kalcium felszívódást, a gyulladások csökkentését és a megfelelő immunrendszer fenntartását. Ahogyan azt korábban említettük, az ételallergiák kiváltó oka a téves immunválasz, ezáltal nem megfelelő működése hozzájárulhat az allergiák kialakulásához.

Friss kutatások szerint az európai lakosság akár 40 százalékát is érintheti a D-vitamin-hiány. Ez a jelenség azonban nem korlátozódik a fejlett országokra, hanem a világ minden részén megfigyelhető. A D-vitamin pótlására számos készítmény áll rendelkezésre a piacon, illetve egyre gyakrabban találkozhatunk D-vitaminnal dúsított termékekkel a boltok polcain.

Egyéb okok

Allergének gyakori bőrrel való érintkezése során is kialakulhatnak allergiák. Elsősorban a kozmetikai és szépségápolási termékek esetében érdemes ezekre odafigyelni.

A nem megfelelő táplálkozás szintén hozzájárulhat kialakulásukhoz. A túlzott antibiotikum vagy a nem elegendő rostos étel fogyasztásának következtében a bélflóra meggyengül, ezért kitettebbek vagyunk az ételallergiákkal és intoleranciákkal szemben.

Nem tudjuk biztosan az ételallergiák kialakulásának okát, ennél fogva azt sem, hogy megelőzhetőek-e. Habár a  LEAP tanulmány kimutatta, hogy a korai adaptáció segíthet a megelőzésben, mindenképpen szükséges konzultálnunk orvosunkkal, mielőtt egyes ételeket bevezetünk gyermekünk étrendjébe, ugyanis nem tudhatjuk, hogy szervezete hogyan fog reagálni az újdonságra.

Jelenleg az ételallergiákra és az ételintoleranciára nincs gyógyszer, csupán a tüneteket tudjuk kezelni. Abban az esetben, ha felmerül az ételallergia gyanúja, mindenképp forduljunk orvoshoz, hogy megfelelő felügyelet alatt ki tudjanak vizsgálni, és ellátni olyan információkkal bennünket, amikre szükségünk lehet a védekezés során. 

Kiemelt kép: Tom Hermans fotója az Unsplash oldalról

A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük