Mostanában egyre többet hallani a kifejezést, de mit is értünk biohacking alatt? A DNS módosítását? Technológiai implantátumok beültetését? Vagy tudományos praktikákat, amelyek növelik az életminőségünket?
A biohacking (a továbbiakban biohackelés) kifejezést a magyar média sajnos előszeretettel használja riogatásra. A különböző hírportálokon megjelenő újságcikkek rendre az extremitásokról számolnak be.
A PC World cikke például arról, hogy egy biohacker egy hitelkártya-méretű, vezeték nélküli töltésre képes akkumulátorral felvértezett lapkával egészítette ki alkarját, mely Bluetooth segítségével továbbítja a mért adatokat a férfi mobiltelefonjára.
A 24.hu megírta, hogy egy másik biohacker élőben mutatta be, ahogyan saját DNS-ét szerkesztette.
Az Origo oldaláról pedig megtudhatjuk, hogy egy ingerdeprivációs kísérlet közben meghalt az önmagán kísérletezgető biohacker.
Ezalatt a nemzetközi életvezetési szakirodalom egy teljesen más, pozitív értelemben használja a biohackelés kifejezést!
A biohackelés általánosan elfogadott jelentése a táplálkozástudományban és az életvezetési szakirodalomban valami ilyesmi:
A biohackelés egy olyan optimalizálás, amelynek során az egészségünket és életminőségünket javítjuk a biológiai és természetes eszközökhöz kapcsolódó tudományos eredmények gyakorlatban történő felhasználásával.
A biohacker célja saját biológiájának és működésének megértése tesztek és mérések segítségével, és ezen eredmények felhasználása életminőségének javítására.
Biohackelés például az, ha valaki rendszeresen figyeli alvásciklusát, majd valamilyen változtatást vezet be – például lefekvés előtt 10 percet meditál –, és megfigyeli, hogy ez a változtatás milyen hatással volt az alvásminőségére. Többtucatnyi ilyen optimalizáláson keresztül a biohacker szisztematikusan halad előre egy jobb életminőség felé.
Megfigyeli például, hogy milyen hatással vannak rá a különböző vitaminok. Felméri fittségét, és elemzi, hogy a különböző edzéstípusok milyen mértékben növelik izomzatát. Elemzi munkaasztalát és annak környezetét, és gondoskodik a megfelelő üléspozícióról, világításról. Tesztek alapján felméri koncentrációs képességét, majd meditációs gyakorlatok segítségével megpróbálja azt növelni.
Hívhatjuk mindezt biohackelésnek, de akár szimplán tudatos vagy szupertudatos életvezetésnek is.
De az biztos, hogy mindez távol áll az extremitásoktól, és a biohacking alatt nem kell azonnal arra gondolnunk, hogy a fél testünket robotalkatrészekre cseréljük.
Az elmúlt években a biohackelés egyre egyszerűbbé vált. Sokan hordanak például okosórákat, amelyek tartalmaznak aktivitásmérőt, szívritmus-figyelőt vagy alvásszenzort. Az otthoni mérlegek között egyre több az okosmérleg, lehetségessé vált a testzsír-százalék mindennapos mérése. De ide tartoznak a különböző szűrővizsgálatok, vagy akár az ételallergia egyszerűbb felmérése is.
Hogyan működik?
A biohackelés alapja a módszeresség: fel kell mérni a kiinduló állapotot, be kell vezetni egy változtatást, majd mérni a változtatás eredményét.
Természetesen a különböző változtatásokat nem ész nélkül vagy ad-hoc alapon érdemes bevezetni, hanem az elérhető tudományos eredményekre támaszkodva.
Egy egyszerű és már rövid távon mérhető változtatás lehet például, annak kipróbálása, hogy mi történik, ha edzés előtt fél órával megiszunk egy kávét.
Valamivel hosszabb ideig tart felmérni, hogy változik-e testzsír-százalékunk, ha egy hónapig nem iszunk alkoholt.
Felmérhetjük azt is, hogy mi történik a testünkkel, ha 20 napon keresztül minden nap megeszünk fél kiló párolt zöldséget, de azt is, hogy milyen hatással van ránk, ha 30 napon keresztül naponta meditálunk.
Természetesen azt is kipróbálhatjuk, hogy mi történik, ha egy hónapon keresztül helyettesítjük az ebédünket egy adag Satislenttel vagy ChiaShake-kel, vagy ha minden reggel megiszunk egy pohár Ambronite koktélt.
A lényeg, hogy különböző szokásokat és módszereket próbálunk ki, és amelyik pozitív változást hoz, azt megtartjuk és beépítjük az életünkbe.
Ez egy nagyon fontos különbség a biohackelés és például a diétázás között. Míg a diétázás néhány hete alatt általában vacakul érezzük magunkat, ráadásul megvonjuk a szükséges tápanyagokat a szervezetünktől, és ezáltal a leggyakrabban különböző hiányállapotokat teremtünk, addig a biohackelés célja, hogy hosszú távon fenntartható szokásokat alakítsunk ki, amelyek a mindennapok során is örömet okoznak számunkra, vagy csökkentik a stresszt és a feszültségünket.
Ha tudományosan szeretnénk fogalmazni, ezekben a kísérletekben te vagy a kísérletvezető, a tesztcsoport és a kontrollcsoport is (n = 1). És mivel a kérdés az, hogy számodra mi működik a legjobban, ez a csoportméret egészen megfelelő.
A profi sportolók egyébként egészen hasonló módszerekkel igyekeznek mérni azt, hogy a különböző ételeknek vagy akár az alvási szokások megváltoztatásának milyen hatása van a teljesítményükre.
A tipikus biohacker azt méri, amin változtatni szeretne. Ha például az alvásminőség javítása a célja, akkor alvásszenzorok vagy egy aktivitásmérő sportóra segítségével monitorozza az alvásciklusát, majd változtat a sötétítésen, a párnáján vagy különböző nyugató hatású illatokat próbál ki a hálószobájában.
A leggyakrabban kipróbált módszerek és területek:
- Testedzés
- Vitaminok és étrend-kiegészítők
- Étkezést helyettesítő alternatívák (okosételek)
- Gyógynövények- illatterápia
- Levegőminőség / páratartalom megváltoztatása
- Fény (mint például a kék fények blokkolása és a vörösfény-terápia)
- Meditáció és jóga
- HRV tréning (a szívfrekvencia változékonyságát növelő biofeedback módszer)
- Munkakörnyezet ergonomikus kialakítása
- Szaunázás
- Kriptoterápia
- Neurofeedback
- Alacsony frekvenciás terápia
- Hiperbár-oxigénterápia
Ha érdekel a biohackelés, oszd meg ezt a cikket a Facebookon, és hamarosan folytatjuk sorozatunkat.