Összes mutatása

Az immunrendszer erősítése és a védőoltások

Az immunrendszer erősítésének gondolata csábító, ennek azonban jelenleg csupán egy klinikailag bizonyított módja létezik: a védőoltások. Elmagyarázzuk, hogyan működik az immunrendszer és hogyan támogatják azt a vakcinák.

Sosem volt aktuálisabb az immunrendszer-erősítés és a védőoltások témája, mint most, a koronavírus idején. A védőoltások segítségével korábban rettegett betegségeket, mint például a fekete himlőt vagy Európában a gyermekbénulást sikerült teljesen eltörölni, jelenleg pedig abban reménykedik az emberiség, hogy a koronavírus elleni vakcina is mielőbb elkészül. De hogyan működnek a védőoltások? És mit tehetsz a vakcina elkészültéig az egészségedért?

Hogyan működik az immunrendszer?

A Japán Immunológiai Társaság ingyenesen elérhető, magyar nyelvű ismeretterjesztő könyve szerint a molekulák és sejtek millióiból álló immunrendszer a szervezet elsődleges védelmi vonala, amely védi tesünket a kórokozókkal szemben. Az immunrendszer képes azonosítani egy fertőzés kórokozóját, és el tudja dönteni, mi a legjobb védekezési mód ellene. Az immunrendszer ezen felismerő képességét antigén specificitásnak nevezzük.

Az immunitás kiépítéséhez a csecsemők és gyermekek szervezetét különböző kórokozóknak kell kitenni. Amikor a testünk első ízben van kitéve egy új kórokozónak – például baktériumnak -, akkor ellenanyagokat termel ellene. Ehhez azonban idő kell, így megtörténhet, hogy átesünk a betegségen (és esetleges szövődményein) azelőtt, hogy az antitestek fel tudtak volna épülni. Ekkor jönnek képbe a védőoltások. 

Hogyan működnek a védőoltások?

Egy vakcinával azelőtt lehet kiépíteni a szervezet természetes immunitását egy betegség ellen, mielőtt átestünk volna azon, így megakadályozva a fertőzés elkapását és terjedését. 

A legtöbb oltás esetében a kórokozó egy gyengült formáját fecskendezik be a testbe. A szervezet észleli a behatoló kórokozót (antigéneket), és ellenanyagokat állít elő ellene. Ezek az ellenanyagok ezután hosszú ideig, néhány oltás esetében egy életre a testben maradnak. Ha tehát később ki lennél téve a betegségnek, a tested le fogja tudni küzdeni a kórokozót anélkül, hogy elkapnád a fertőzést.

A vakcinák nem csupán egyéni szinten működnek, hanem az egész populációt védik. Miután kellő mennyiségű embert oltottak be, egy baktérium vagy vírus nem talál elegendő alkalmas gazdaszervezetet, amelyet megtámadhat, így idővel teljesen elpusztul. Ezt a jelenséget nyájimmunitásnak nevezik, és ez tette lehetővé a korábban pusztító betegségek, mint például a fekete himlő vagy a gyermekbénulás teljes megszűnését anélkül, hogy mindenkit be kellett volna oltani. A vakcináknak a népegészségügyben betöltött szerepét nehéz túlértékelni: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a védőoltások segítségével világszerte körülbelül 2-3 millió halálesetet lehet megelőzni minden évben, és további milliók kerülhetik el az élethosszig tartó fogyatékossággal járó betegségeket. 

Mik a kötelező és ajánlott védőoltások?

Az Országos Epidemiológiai Központ meghatározása szerint 2020-ban a következő védőoltások és emlékeztető oltások kötelezőek 13 éves korig:

  • Tuberkulózis (BCG) elleni oltás
  • Diftéria-tetanusz-szamárköhögés (DTPa), gyermekbénulás (poliomyelitis IPV) és Haemophilus influenzae B (Hib) elleni oltások
  • Kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) elleni oltások
  • Pneumococcus (PCV13) elleni oltás
  • Hepatitis B elleni oltás
  • Bárányhimlő elleni oltás (2018. június 31-e után születetteknek)

A következő oltások ajánlottak ezenkívül:

  • Meningococcus ACWY, B és C elleni oltások
  • Rotavírus elleni oltás
  • Influenza elleni oltás (évente)
  • Kullancs-encephalitis elleni oltás
  • Hepatitis A elleni oltás
  • Human pappiloma vírus (HPV 6, 11, 16 és 18) elleni oltások

Erősíthetem máshogy is az immunrendszeremet?

Az immunrendszer természetes módon történő erősítésének gondolata kecsegtető, de az erre irányuló praktikák több szempontból kifogásolhatónak bizonyulnak. A legtöbb esetben a „népi elgondolásokon alapuló immunerősítés” jót tehet a szervezetnek, de az immunrendszer válaszkészségét vagy erejét nem növeli igazolható módon.

Még mindig sok olyan dolog van, amit a kutatók nem tudnak a kórokozókra adott immunválasz természetéről, és jelenleg nem tudni tudományosan igazolt közvetlen kapcsolatról az életmód és az immunrendszer erőssége között sem.

Annak ellenére, hogy számos gyógynövény és táplálékkiegészítő állítja, hogy fokozza vagy támogatja az immunitást, a tudósok eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy valóban fokozott védettséget biztosítanának különböző betegségek ellen.

Egy 2019-ben publikált kutatás az immunrendszer erősítésének egyetlen bizonyított módjaként a védőoltásokat említi.

Miért fontos mégis az egészséges életmód? 

Ha nem is bizonyított, hogy az egészséges életmód hozzájárul az erősebb immunrendszerhez és annak kórokozókkal folytatott sikeresebb harcához, a Harvard Health Publishing átfogó tanulmánya szerint hatalmas a különbség az egészségesen és a nem egészségesen élők várható élettartama között. A több mint 120 000 résztvevőn, a nők esetében 34, a férfiak esetében pedig 28 éven keresztül végzett kutatás kimutatta, hogy az egészséges életmódot folytató nők átlagosan 14, a férfiak pedig 12 évvel élnek többet, mint a nem egészséges életmódot folytató társaik.

A tanulmány öt jellemző segítségével definiálja az egészséges életmódot: 

1. Egészséges táplálkozás, amely magában foglalja a zöldségeket, gyümölcsöket, dióféléket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és az omega-3 zsírsavakat.

2. Fizikai aktivitás, amely a kutatás meghatározása szerint naponta legalább 30 percnyi mérsékelt vagy erőteljes mozgást jelent.

3. Egészséges testtömeg, amely a testtömeg-index (BMI) szerint 18,5 és 24,9 közé esik.

4. Nemdohányzó életmód.

5. Mérsékelt alkoholfogyasztás, amely nőknél napi 5 és 15 gramm közötti, férfiaknál pedig napi 5 és 30 gramm közötti értéket jelent.

Azok, akik a kutatás kezdetekor, 50 évesen nem követték a fent meghatározott egészséges szokásokat, sokkal nagyobb valószínűséggel haltak meg idő előtt rák vagy szív- és érrendszeri betegség következtében. 

A várható élettartam szempontjából a különböző immunerősítő készítmények fogyasztásánál jobb megoldás, ha leteszi valaki a cigit, nem iszik alkoholt, és elkezd rendszeresen sportolni.

Rossz hírnek tűnhet, hogy meg kell várnunk a koronavírus-vakcinát, és nem tudjuk csupán egészséges életmód és táplálékkiegészítők segítségével felturbózni immunrendszerünket. A szomorkodás helyett azonban védekezzünk továbbra is maszkkal, kesztyűvel, a tömeg elkerülésével, gyakori kézmosással és -fertőtlenítéssel.

Van azonban más előnye az egészséges életmód irányába tett lépéseknek: ezek segítségével tovább, egészségesebben és elégedetebben élhetünk.

Kiemelt kép: Gustavo Fring fotója a Pexels oldaláról

A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

×