A munkahelyi stressz hatással van a mentális és a fizikai egészségre. Nemcsak a munkavállalókat érinti negatívan, de maga a vállalat is hátrányba kerülhet, ha a dolgozók folyamatosan túlhajszoltak és stresszesek, hiszen ez kihat a produktivitásra és az egyének teljesítőképességére, valamint ronthatja a munkavállalók közötti kapcsolatokat.
Az utóbbi években egyre több tudományos cikk és kutatás foglalkozik a munkahelyi stresszel, amelyet számos munkavállaló megtapasztalt már.
Az AIS (The American Institute of Stress) több, a munkahelyi stresszel kapcsolatos kutatás eredményeit gyűjtötte össze, ezek az adatok az Amerikai Egyesült Államokra vonatkoznak és több, egymástól független kutatási eredményt mutatnak be:
- Az USA-ban a munkavállalók 83%-át érinti a munkahelyi stressz, így ez a stressz egyik leggyakoribb típusa.
- A munkahelyi stressz fő okát a megkérdezettek közel harmada a menedzsmentben látja, és 80% válaszolta, hogy a vezetőség valamilyen mértékben hatással van stressz szintjükre.
- A megkérdezettek 63%-a otthagyná a munkahelyét a stressz miatt.
- 54% válaszolt úgy, hogy a munkahelyi stressz kihat magánéletükre.
- A munkavállalók 34% nem hívja fel felettese figyelmét a munkahelyi stresszre, mert fél, hogy lustának, gyengének ítélik meg vagy befolyásolni fogja későbbi előrelépését a vállalati hierarchiában.
A munkahelyi stressz leggyakoribb kiváltó okai
A fent bemutatott statisztikák és egyéb kutatások alapján elmondható, hogy a munkahelyi stressznek számos kiváltó oka lehet. Mindenki másképpen reagál bizonyos eseményekre, illetve eltérő munkahelyeken és munkakörökben más és más stresszforrások érik az embereket, azonban vannak olyan általános problémák, amiket minden munkavállaló megtapasztalhat munkahelyén.
A leggyakoribb stresszforrások a következők lehetnek:
- párhuzamos projektek miatt felgyülemlő feladatok mértéke,
- időnyomás,
- alacsony, nem méltányos bérezés,
- kicsi a vállalati hierarchiában való előrelépés lehetősége,
- túl magas, teljesíthetetlen elvárások,
- rossz menedzsment,
- nem tisztázott hatáskörök,
- rossz vállalaton belüli kommunikáció.
A hosszú távú kontrollálatlan stressz hatásai
Mint ahogy azt korábban is említettük, a stressz egyaránt hatást gyakorol a fizikai és mentális egészségre, valamint befolyásolhatja személyes kapcsolatainkat is.
Bizonyára mindenki hallott már a kiégésről, azonban a fogalmat gyakran összekeverik a depresszióval és a szorongással. Habár gyakran járnak együtt, és hatással vannak egymásra egy 2019-es kutatás eredménye azt mutatja, hogy a kiégés, szorongás és depresszió három eltérő állapot, amik önállóan is fennálhatnak.
A kiégést elsősorban a munkahelyi stressznek tulajdonítják, de egyéb stresszes, „önfeláldozó” pozícióban is tapasztalható, például gyermekneveléskor. A kiégésnek három fő tünete van:
- kimerültség,
- a munkától és a munkahelyi környezettől való elidegenedés,
- csökkent teljesítőképesség.
Ezek azonban gyakran más mentális problémák tüneteiként is értelmezhetőek, ezért fontos, hogy ne magunkat diagnosztizáljuk, hanem ha úgy érezzük, hogy hasonló problémákkal küzdünk, akkor keressünk fel egy szakembert annak érdekében, hogy a megfelelő kezelést kaphassuk.
A stresszes helyzetekben szervezetünk kortizolt és adrenalint szabadít fel. Ilyenkor felgyorsul a szívverés és nő az éberség. A szervezet így készíti fel magát a veszélyes helyzetekre. Normál esetben ez az állapot a veszélyhelyzet elmúltával megszűnik, és a szervezet visszatér nyugalmi állapotába. Abban az esetben amikor testünk folyamatos stressznek van kitéve az előbb bemutatott állapot nem szűnik meg, ezért a kortizol szint mindig magas lesz. Ez többek közt fáradtsághoz, súlygyarapodáshoz, problémás bőrhöz és magas vérnyomáshoz vezethet. Emellett a hosszú távú stressz kihathat az alvás minőségére és mennyiségére is.
A folyamatos stressz hatással van mindennapi életmódbeli döntéseinkre is, mint például arra, hogy edzünk vagy elhanyagoljuk a testmozgást. Sok esetben stresszhelyzetben egészségtelenebb ételek után nyúlunk. Valamint növekedhet az egyének alkoholfogyasztása és a dohányzás mértéke is, melyeknek szintén számos egészségügyi következménye lehet.
Hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt?
Ahhoz, hogy megfelelően lehessen kezelni a munkahelyi stresszt, elengedhetetlen a legfontosabb stresszforrások azonosítása.
A múltbeli tapasztalatok alapján kialakítható egy optimális válaszreakciót. Ehhez érdemes átgondolni, hogy hogyan éreztük magunkat az adott szituációban, és hogyan reagáltunk rá. Ezután pedig vegyünk számba több lehetséges megoldást, amelyek segítségével kezelhetőek a hasonló jövőbeli helyzetek.
Minden ember másként birkózik meg a stresszel, ezért érdemes több módszert is kipróbálni, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet.
Mit lehet tenni a munkahelyi stressz megfelelő feldolgozásáért?
- Egyértelműen el kell különíteni a munkát a magánélettől: nem kell a nap minden percében elérhetőnek lenni. Figyeljünk a munka-magánélet egyensúlyra.
- Egészséges stresszlevezetés – például edzéssel vagy rendszeres meditációval.
- Beszélni a vezetőséggel az olyan dolgokról, mint a nem jól meghatározott hatáskörök, bérezés vagy a túl magas elvárások.
- Segítséget, emocionális támogatás kérni családtól, barátoktól vagy akár szakembertől.
Ne feledjük, hogy a munkahelyi stressz világszerte rengeteg embert érint. Ha magunkon vagy akár kollégánkon tapasztaljuk a munkahelyi stressz vagy kiégés jeleit, ne habozzunk segítséget kérni vagy tanácsot nyújtani. A munkáltatóknak támogatniuk kellene a munkahelyi stresszt csökkentő intézkedéseket, és hozzájárulni a dolgozók mentális egészségének fenntartásához, hiszen nemcsak az egyént de a vállalatot is negatívan érinti a folyamatosan fennálló stressz.
Kiemelt fotó: Az energepic.com képe a Pexels oldalról.