Egy saláta vagy egy hamburger után maradunk éhesebbek? Nem is olyan egyszerű ez a kérdés, mint elsőre tűnik. A modern társadalmakban a visszatérő éhség oka ugyanis gyakran az, hogy mikrotápanyagokban hiányos ételeket fogyasztunk.

Logikusan azt gondolnánk, hogy valaki akkor éhes, ha nem evett már egy ideje. A helyzet azonban korántsem ennyire egyszerű. Ha valaki hónapról hónapra felszed egy kis súlyt, de mégis rendszeresen azt érzi, hogy nagyon éhes, akkor valószínűtlen, hogy az éhsége annak köszönhető, hogy nem eszik eleget.

A gyorséttermi ételek, a mesterséges összetevők és az ételekhez különböző neveken hozzáadott finomított cukor azt okozza, hogy a vércukorszint emelkedik és csökken, a szervezet viszont mindeközben nem kapja meg a számára fontos tápanyagokat.

Ezek az ételek egy kis időre jól csillapítják az éhséget, de fogyasztásuk hosszú távon állandó éhségérzet kialakulásához vezethet.

Egy tipikus kisméretű gyorséttermi hamburgerzsemle alig tartalmaz rostokat (mindössze 1 grammot), de van benne két kockacukornyi (5 gramm) cukor és rengeteg gyors felszívódású szénhidrát. Hiába tartalmaz annyi (150) kalóriát, mint másfél banán, nincs benne szinte semmilyen ásványi anyag.

Ezalatt egy közepes banán tartalmaz kb. 6-12 mg kalciumot, élelmi rostjai pedig segítenek az egészséges bélműködés fenntartásában. Vitamintartalma is egészen más, hiszen B-vitaminokat, kisebb mennyiségben pedig A-, E- és C-vitaminokat is tartalmaz.

Ugyanakkor természetesen a banán is tartalmaz szénhidrátokat és cukrokat, de hiba ezeket egy kalap alá venni a finomított szénhidrátokkal és cukrokkal. Amikor egy élelmiszer összetevői között szerepel a glükóz, a dextróz, a fruktóz, a maltodextrin, vagy akár a gyümölcslé-koncentrátum vagy kukoricaszirup, akkor ezek mind a hozzáadott cukrokra utalnak.

Ha egy ételt pusztán a kalóriatartalma alapján ítélünk meg, akkor csak arra kapunk választ, hogy az adott ételből a szervezet milyen mennyiségű energiához jut.

De emellett az is fontos, hogy az adott étel milyen mennyiségben tartalmaz az emésztést segítő rostokat, ásványi anyagokat és vitaminokat. Ha ugyanis ezeket nem kapja meg a szervezet, akkor sóvárgás alakul ki, és az éhségérzet állandósodik. Ennek eredménye lehet, hogy folyamatosan kívánjuk az édeset, a sósat vagy éppen a zsírosat. (Bővebben erről itt írtunk.)

A lényeg, hogy sokszor nem az étel, hanem valamilyen mikrotápanyag hiánya tesz bennünket éhessé.

Ez ellen pedig csakis úgy tudunk védekezni, ha sok valódi (és általában nyers) ételt eszünk, amelyek a kalóriák mellett tartalmaznak mikrotápanyagokat is.

Egy marék dió és mandula, egy adag áfonya, egy banán vagy alma. Ezek mind valódi ételek, amelyeknél (általában) nem kell azt elemezned, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaznak. Könnyű beszerezned és magaddal vinned őket.

De ha nincs energiád a bevásárlásra, fogyaszthatsz olyan ételeket, amelyek vitaminokkal és ásványi anyagokkal vannak dúsítva, vagy választhatsz a teljes étkezéseket helyettesítő okosételeink közül is. Ezek mind úgy vannak összeállítva, hogy a lehető legtöbbet megadják a testednek, és amellett, hogy helyettesítenek egy étkezést, a szükséges mikrotápanyagokat is tartalmazzák.

A végére pedig íme egy kép, amely jól összefoglalja a lényeget:

Banán vs hamburger zsemle
A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük