Összes mutatása

Meddig szenvedsz, mielőtt változtatsz?

Helytelen étkezés, allergia

Cikkünk szerzője az Ambronite társalapítója, aki folyamatosan kutatja étkezési szokásaink egészségügyi hatásait. Simo T. Suoheimo saját példáján keresztül mutatja be, hogy a helytelen étkezés hogyan változtatja meg életünket és közérzetünket, de kiutat is mutat nekünk.

„Volt idő, amikor nagyon sok vacak ételt ettem, és már nem meglepő számomra, hogy vacakul is éreztem magam.

Sok idő kellett ahhoz, hogy megértsem: az, amit nap mint nap az ételemnek választok és megeszek, jelentős mértékben befolyásolja azt, hogyan érzem magam.

Az ételek, amiket megettem, vagy hozzájárultak ahhoz, hogy jobban funkcionáljon a testem és energikusabb legyek, vagy éppen ellenkezőleg: nem csupán kövérebbé tettek, de felfújtak, és fáradtabbnak, levertnek éreztem magam miattuk.

Finomított cukor. Gyorsételek. Szénsavas üdítőitalok. Sok búza és sok glutén. Mindezek olyan ételek, amelyek 10-15 évvel ezelőtt még teljesen elfogadottak voltak, de azóta kutatások sorozata bizonyította, hogy nincsenek jó hatással a szervezetre.

Folyamatos gyomorfájás, puffadás és bélgáz. Ezeket sokáig normálisnak és egy kiadós étkezés természetes velejárójának tekintettem. De sokszor túl nagy árat fizettem, mert a mindennapos kajakóma miatt nehéz volt jó teljesítményt nyújtanom.

Ez az új népbetegség

Ma már tudjuk, hogy több millió ember szenved attól, hogy nem a megfelelő ételeket eszi.

Ételallergia, érzékenységek. Puffadás, bélgázok, legyengült emésztőrendszer. Hasfájás, hasmenés, irritábilis bél szindróma, bélrendszeri gyulladások és Crohn-betegség. Ezek mind olyan panaszok, amelyek a helytelen étkezési szokásoknak köszönhetően felerősödhetnek.

És mi bennük a közös? Az, hogy helyes étkezési szokások követésével ezek a panaszok mind csökkenthetőek.

Az én esetemben az első lépés az volt, hogy felismertem, az elfogyasztott ételek és a helytelen étkezési szokásaim miatt érzem magam rosszul. Ezután változtattam.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert az én esetemben mindössze ennyire volt szükség: nem alakult ki betegség vagy érzékenység.

Étkezésemben a fő változást az jelentette, hogy jelentősen csökkentettem a búzafogyasztást, és így a bevitt glutén mennyiségét.

Fiatal gyerekként nagyon élveztem az édességeket, a csokoládét és a süteményeket. Reggelire különböző gabonapelyheket, sok tésztát és kenyeret, péksüteményeket fogyasztottam. Ma már ezektől biztosan rosszul lennék.

Szerencsés az, akinél a sok cukor és glutén miatt nem alakul ki valamilyen érzékenység, de nagyon sokan szenvednek miatta. Amikor szülőként eldöntjük, hogy mivel tápláljuk a gyerekünket, és az étrendjében folyamatosan jelen van a cukor és a glutén, akkor szerencsejátékot játszunk.

Amikor ezekről lemondtam, és helyettük sokkal több növényi ételt, zöldséget kezdtem el fogyasztani, akkor gyorsan javult a közérzetem, és hamarosan mindenféle panasz nélkül éltem a mindennapjaimat.

Amikor pedig néhanapján mégis cukros és fehér liszttel készült ételeket fogyasztottam, akkor mindig megfizettem az árát egy kis kajakómával, bélgázzal és hasfájással.

De miután közel 10 éven keresztül kerültem a cukros és a gluténban gazdag ételeket, másvalami is történt.

Amikor elfogyasztottam egy kisebb adag cukros, fehér liszttel készült süteményt, akkor nem jelentkeztek a szokásos tünetek.

A bélrendszerem helyrehozta magát. Ez megtörténhet olyankor, ha az emésztőrendszeri zavart már idejekorán diagnosztizálják, és az érzékenységet kiváltó anyagokat kivonják az étrendből.

Pedig egyszerű:

Helytelen étkezés

Ezekből sokkal kevesebbet kellene fogyasztani.

Helyes ételek

Ezekből pedig sokkal többet kellene fogyasztani.

Egyre többen szenvednek

Ami azonban a leginkább aggaszt, az az, hogy mindezek a problémák nem csökkennek, hanem szaporodnak. És nem azért, mert egyre kevésbé értjük keletkezésük okát, hanem azért, mert az élelmiszeripar egyre szélesebb körben használ olyan anyagokat - például glükózszirupot -, amelyek hozzájárulhatnak ezeknek a betegségeknek a kialakulásához.

Az embernek természetes, veleszületett preferenciája, hogy keresi és kedveli az édeset, a cukros ételeket. De ettől még nem kellene ezeket fogyasztanunk mindennap, mert hosszú távon rengeteg problémát okozhatnak.

Ma már kutatások támasztják alá a helytelen étkezés és a depresszió kapcsolatát.

Az 1990-es években az orvosok szinte semmit sem tudtak arról, hogy a különböző ételek hogyan járulnak hozzá a gyulladásokhoz és a bélrendszer zavaraihoz.

Ma az emberiség 11 százaléka szenved irritábilis bél szindrómától, ez körülbelül 800 millió embert jelent. (Az irritábilis bél szindróma, vagy röviden IBS, az emésztőrendszer funkciózavara, amely olyan krónikus panaszokkal jár, mint a hasfájás, a rendszertelen székelés és a puffadás.)

Ennek a 800 millió embernek a kétharmadát sohasem diagnosztizálják és kezelik. Ehelyett csak szenvednek, és elfogadják, hogy a hasfájás és a bélgázok a mindennapjaik részét képezik.

Minél „fejlettebb” egy ország, annál jobban érintett. Mindeközben az Egyesült Államokban csak a lakosság 22 százaléka fogyaszt mindennap zöldséget.

Szóval amikor azt hallom, hogy az emberek arról panaszkodnak, hogy kevés az energiájuk, levertnek érzik magukat, fáj a hasuk vagy más emésztőrendszeri betegségtől szenvednek, akkor emlékszem, hogy én is jártam ebben a cipőben.

Ilyenkor felteszem nekik a kérdést, amit szerettem volna, ha nekem is feltesz valaki annak idején:

És mennyi ideig tervezel még szenvedni, mielőtt változtatsz az étkezési szokásaidon?”

Szerző: Simo T. Suoheimo

Az Ambronite társalapítója, étkezés- és életmódkutató


Simo az Ambronite alapítójaként és munkatársaként lelkesen kutatja étkezési szokásaink hosszú távú hatásait. Podcastjában rendszeren készít interjúkat sportolókkal és kutatókkal.

Feliratkozás a Superhero Podcastra az iTunes-on:
A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük