Összes mutatása

Növényi vagy állati fehérje?

Növényi vagy állati fehérje?

Napjainkban egyre több vitát lehet arról hallani, hogy vajon szükségünk van-e állati fehérjére, vagy mindent megkapunk a növényi alapú fehérjékből, ami a szervezetünk számára szükséges a megfelelő működéshez.

Az egymástól lényegesen különböző vélemények alapján különböző diéták és étrendek is létrejöttek már, mint például a vegán vagy vegetáriánus étrend, illetve a paleodiéta, amelyek talán a legismertebbek, és a két végletet képviselik. A vegánok mindennemű állati eredetű ételt elhagynak az étrendjükből, míg a paleodiéta képviselői nagy mennyiségű állati eredetű élelmiszert fogyasztanak, és kizárják a keményítő alapú zöldségeket, gabonákat, hüvelyeseket. A paleodiéta tiltja a tejtermékeket, a finomított cukrot, a sót és a feldolgozott olajokat (kivéve az olívaolaj vagy a kókuszzsír). Ennek az az alapja, hogy képviselői szerint a paleolitikus korszak alatt az őseink főként állati eredetű ételeket fogyasztottak, így ez a táplálkozásforma az egyetlen, ami tökéletesen illeszkedik az ember biológiai összetételéhez.

Ennek az állításnak a valóságalapja viszont mások szerint megkérdőjelezhető. Ahhoz, hogy egy ember húshoz jusson, vadásznia kellett, amely egy kimerítő, veszélyes és sokszor sikertelen próbálkozás volt. Amikor nem sikerült zsákmányt ejteni, őseinknek akkor is élelemre volt szükségük, így feltehetően növények, bogyók fogyasztásával egészítették ki az étrendjüket. Ezek alapján feltehetjük a kérdést, vajon tényleg főként állati eredetű ételeket ettek, vagy ez csak egy mítosz, és az ételeikben inkább a növényi eredetű táplálék dominált?

Erről a kérdésről még a szakértők körében sincsen egységes vélemény. Egy dolog azonban biztos, az emberek évszázadok óta fogyasztanak nagy mennyiségben húst és tejtermékeket, hiszen már nem kell megküzdenünk a megszerzéséért, így ezek váltak a legismertebb fehérjeforrássá.

Állati fehérje

Napjainkban viszont a vegán életmód térhódításával egyre többen megkérdőjelezik a hús fontosságát. Azok, akik úgy döntenek, hogy a nullára csökkentik a hús és állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, több indokot is fel tudnak sorakoztatni a döntésük mellett. Valószínű senkit nem lep meg, hogy az első és leggyakoribb az állatok védelme, az irántuk érzett sajnálat a szörnyű tartási körülmények és a levágásuk miatt. (A másik oldalról érdemes megemlíteni, hogy ezalatt a mezőgazdaságban rengeteg a gyerekmunkás, akiknek sokszor embertelen körülmények között kell helytállniuk.)

A vegán érvelésben fontos szerepet játszik a hús emberi szervezetre gyakorolt hatása is, illetve nem is a húsé, hanem az azzal járó extra hormonoké és adaléloké, amelyek az állatok etetése során kerülnek bele a húsba. Ezenfelül a vegán érvrendszer szerint a hús előállítása jelentősen nagyobb ökológiai lábnyomot hagy, mint a fehérjében dús növények termesztése. Ez azért történhet, mert a melegházhatású gázok, főként a metángáz egy részét a marhák eresztik a levegőbe, a növekvő húsfogyasztási igény miatt pedig ennek a mennyisége évről évre nő. (Az igazság viszont az, hogy az ipar után valójában a mezőgazdaság a második legnagyobb károsanyag kibocsátó a sorban, és az üvegházhatásért valójában nem elsősorban a tehenek tehetők felelőssé.)

A vegán életmód vagy a húsfogyasztás tehát inkább hitkérdés a fenti szempontokból. Viszont meg kell vizsgálnunk azt is, hogy mi történik akkor, amikor elhagyjuk a húst az életünkből.

Virítsd a vitamint!

A húsban található makro- és mikrotápanyagok közül a legtöbb pótolható növények fogyasztásával is. B12-vitamin azonban nincs a növényekben, ezért hiánya szigorú vegán étrendet folytatók körében előfordulhat, és ennek tünetei lehetnek a tartós rosszkedv, a problémás alvás vagy a memóriavesztés.

Ezért nem javasolt teljesen kivonni az állati eredetű fehérjéket az étrendünkből (vagy gondoskodnunk kell a vitaminpótlásról), de az állati eredetű fehérjék jó részét helyettesíthetjük növényi eredetűekkel, hogy egy változatosabb étrendet alakíthassunk ki magunknak. Lássuk, milyen alternatíváink vannak, ha emellett az opció mellett döntünk!

A legismertebb növényi fehérjeforrások a bab, a szója, a lencse, a spenót és a borsó.

Szójabab

Ezek mind könnyen beszerezhető, és az étrendünkbe is könnyen beilleszthető összetevők. De vajon tényleg legalább olyan magas-e a fehérjetartalmuk, mint a húsoknak?

100 gramm csirkemellben körülbelül 23 gramm fehérje található. Ehhez képest 100 gramm szójababban körülbelül 35, ugyanennyi lencsében 26 gramm, a sárgaborsóban pedig 27 gramm fehérje található. Ezek alapján tehát mindenképpen megéri elgondolkodni, hogy beépítsük-e az étrendünkbe ezeket a növényi alternatívákat. Ezáltal egy sokkal színesebb, változatosabb étrendet kaphatunk, új recepteket próbálhatunk ki, és kísérletezhetünk a különböző ételekkel.

Takarékosan az idővel

Természetesen mi is tudjuk, hogy bár ez lenne az ideális, de az emberek többségének az idejébe nem fér bele a receptek keresgélése és az órákon át tartó főzés, hiszen munkába járnak, gondoskodniuk kell a családjukról, és néha egy kis pihenés is jár mindenkinek.

Pontosan ez ösztönzött bennünket arra, hogy az okosételek forgalmazásába kezdjünk, amelyek között több vegán, illetve vegetáriánus termék is szerepel, és az elkészítésük is pofonegyszerű. A Satislent termékcsalád például teljesen vegán, borsófehérjével készül. Az Ambronite zabfehérjét tartalmaz, a ChiaShake Vegán pedig rizsfehérjét és mandulafehérjét. Tejsavó fehérje található viszont a ChiaShake Sport és Slim változataiban.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.