Összes mutatása

Vashiány és a vashiányos vérszegénység

A vashiány és a vele szoros kapcsolatban álló vashiányos vérszegénység, más nevén vashiányos anémia több embert érint világszerte, mint azt gondolnánk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint a vashiány a legelterjedtebb mikrotápanyag-hiány – a föld népességének közel 30 százalékát érinti -, ami nemcsak a fejlődő országokban van jelen, hanem a fejlett, iparosodott országokban is igen elterjedt betegség.

A vas elengedhetetlen nyomelem az emberi szervezet számára. Többek közt szerepet játszik az oxigénszállításban, az elektrontranszferben és az anyagcsere-folyamatok során is.

A szervezetünkben lévő vas legnagyobb része a vörösvértestekben található, hemoglobin formájában. A hemoglobin felel a megfelelő oxigénszállításért izmaink felé. A vas megtalálható izmainkban is, mioglobin formájában, aminek elsődleges célja az oxigén megkötése és az izmok oxigénnel való ellátása.

Vashiányos állapot akkor áll fenn, amikor a szervezet vaskészletei alacsonyak. Abban az esetben beszélhetünk vashiányos vérszegénységről/vashiányos anémiáról, amikor a vashiány következtében csökken a vörösvértestek száma szervezetünkben.

A vashiány kialakulásának számos oka lehet, például a nem megfelelő mennyiség bevitele. Életünk bizonyos szakaszaiban eltérő a szervezetünk vasigénye. Kiemelten fontos odafigyelnünk rá fiatalok esetében, akik még növésben vannak, illetve terhesség és szoptatás alatt. A nem megfelelő mennyiség bevitele adódhat étrendünkből is. A vegetáriánus és vegán étrendet követőknek ügyelniük kell az ajánlott mennyiség bevitelére, hiszen a leghatékonyabban felszívódó vasak legtöbb esetben állati eredetűek.

Emellett vashiány kialakulhat a nem megfelelő felszívódás következtében, vérveszteség esetén – véradás, menstruációs vérzés -, illetve bizonyos betegségek következményeképp.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2015-ös jelentése alapján a napi ajánlott vasbevitel:

  • Fenőtteknek (19-50 év)
    • Nőknek napi 15 mg.
    • Férfiaknak és menopauzán már átesett nőknek napi 10 mg.
  • 50 éves kor felett nők és férfiak számára napi 10 mg. 
  • Csecsemőknek (4-12 hónap) napi 8 mg.
  • Gyermekeknek (1-7 év) napi 8 mg.
  • Fiataloknak (10-19 év) 
    • Fiúknak napi 12 mg.
    • Lányoknak napi 15 mg.
  • Terhesség és szoptatás alatt megnövekszik a szervezet vasigénye (terhesség alatt 30 mg/nap, szoptatás ideje alatt 20 mg/nap) – ebben az időszakban egyénenként eltérő, hogy mennyi vasat szükséges bevinni, ezért mindenképpen érdemes konzultálni orvosunkkal.

A vashiányos vérszegénység leggyakoribb tünetei:

  • fáradékonyság, kimerültségérzet
  • koncentrációs nehézségek
  • fejfájás
  • sápadt bőr
  • töredezett hajvégek és körmök
  • száraz bőr és ajkak

Nagyon fontos odafigyelni a megfelelő vasbevitelre fejlődésben lévő gyermekeknél, terhesség és szoptatás alatt. Mivel a női szervezet több vasat igényel, ezért náluk gyakrabban alakul ki vashiányos állapot.

A vashiány hatékonyan kezelhető orvos által felírt készítményekkel.

Sok esetben a vashiány kialakulása megelőzhető rendszeres szűrővizsgálatokkal és helyes táplálkozással. Ajánlott évente eljárni vérvizsgálatra, illetve konzultálni háziorvosunkkal, így időben felfedezhető a vashiány, mellette pedig számos más betegség is.

Táplálkozás során fontos figyelembe vennünk, hogy az állati eredetű vas hatékonyabban képes felszívódni, mint a növényi forrásból származó. A hatékony felszívódás érdekében érdemes C-vitamint fogyasztani vasban gazdag ételeink mellé, és egyidejűleg kerüljük a kávé- és teafogyasztást, ugyanis ezek gátolhatják a vas hatékony felszívódását.

Vasban gazdag élelmiszerek:

  • máj
  • vörös húsok
  • hal
  • tojás
  • spenót
  • sóska
  • fodros kel
  • lencse
  • bab
  • mák
A cikkhez alul tudsz hozzászólni, és mások hozzászólásait is ott olvashatod.

Ha tetszett a cikk:

Feliratkozás a magazinra

Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkről:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük